Bakancslista

Ábrahám nemzé Izsákot; Izsák nemzé Jákóbot; Jákób nemzé Júdát és testvéreit;

Júda nemzé Fárest és Zárát Támártól; Fáres nemzé Esromot; Esrom nemzé Arámot; (...)

Eliud nemzé Eleázárt; Eleázár nemzé Matthánt; Matthán nemzé Jákóbot;

Jákób nemzé Józsefet, férjét Máriának, a kitől született Jézus, a ki Krisztusnak neveztetik;

Jézus, a ki Krisztusnak is neveztetik, nemzé Nérót és Odoakert;

Odoaker nemzé Károlyt, a Nagyot, és a Tangokat és az Oroszlánszívűt;

Az Oroszlánszívű nemzé Fülöpöt, a kinek birodalmában a nap soha, és Erzsébetet, a kinek ugyanez csak később és szintén soha;

Erzsébet nehéz szüléssel nemzé Napóleont, a ki a tarsolyában hordta, és Bismarckot, a ki meg vasból volt kancellár;

Bismarck nemzé Lenint és Sztálint és Hitlert és Maót, ezeket, mert Bismarck szapora volt;

Ezeket nemzé Bismarck, aki vasból volt szapora;

Ezeket, a kik szinte említést sem érdemelnek;

És a kik szinte említést sem érdemelnek nemzék anyám és apám, a kiket csak én említek;

Apám és anyám, ha már megemlíttettek, nemzék engem;

már ha a történelemnek hinni lehet;

Egy tél végi napon;

már ha a történelemnek hinni lehet.

És akkor mondák, hogy a történelemnek vége;

ha már a történelemnek hinni lehet.

Most akkor tanácstalan vagyok, én, a ki vagyok, a ki vagyok, én;

Mert akkor most mi lesz? Lesz valami? Bármi?

Mire volt ez a nagy nemzékelés?;

már ha a történelemnek hinni lehet.

A jelen egyfolytában, izzadtan, csapzottan, kielégülés nélkül nemzé a jövőt, a mit nem látok;

Most, hogy a történelemnek vége;

már ha...

Majonézért még gyorsan lemegyek.

(És olajat is kell hozni, hogy el ne felejtsem.)